Férgek felmásztak, Bolhák, poloskák és férgek Bécsben (nagyfelbontású képekkel)

Teljes szövegű keresés FÉREGATKÁK Pentastomidae A féregatkák fölfedezői, köztük Humboldt Sándor, ki Dél-Amerikában egy csörgőkígyó tüdejében találta meg ezt az érdekes parazitát, a legkevésbbé sem voltak kétségben a felől, hogy laposféreggel vagy legalább is valamilyen bélféreggel van dolguk.

De most már egészen más véleményen vagyunk.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Ma a féregatkákat legtöbbnyire a pókfélékhez sorolják és az atkákhoz tartják közelállóknak, természetesen ez sem áll minden kétséget kizáróan. A féregatkák kivétel nélkül élősködők. A leggyakoribb és a legáltalánosabban ismert faj közöttük a pántlikagilisztaalakú féregatka Linguatula rhinaris Pilg.

De a házikutyát is megtámadja, úgyhogy pl. Alkalomadtán a lovak, kecskék és juhok, férgek felmásztak kivételesen az ember orrüregében is megfigyelték, hol jelenlétével meglehetősen kellemetlen zavarokat idéz elő. A féregatkák hosszúra megnyúlt teste tagolatlan, testük férgek felmásztak azonban számos íz, gyűrű vehető ki. Testük elején, a hasoldalon elhelyezett szájnyílásuk mellett jobbról és balról két, rendes körülmények között behúzott karompár van, ezek kinyujthatók és kapaszkodásra valók.

FÉREGATKÁK (Pentastomidae)

Ha a szájnyílást és azt a négy nyílást, amelyekből a karmok kinyujthatók, férgek felmásztak számoljuk, úgy ötös számot kapunk, ez az oka annak, hogy ez állatot régebben Pentastomumnak, azaz ötszájúnak nevezték.

Egyébként a féregatka kifejlődött állapotban nem valami veszedelmes élősködő.

1. FÉREGATKÁK (Pentastomidae) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
2. Parazita - hírek, cikkek az Indexen
3. IV. OSZTÁLY: ZSINÓRFÉRGEK (NEMERTINI) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Olyan értelemben vett szájrészek, mint amilyenek az atkákon és rovarokon vannak, ezeken teljesen hiányzanak. Így a féregatka sem rágni, sem szúrni nem tud; ha azonban az orrüregbe jut, a gazdaállatot gyakori tüsszentésre ingerli és különösen, ha nagyobb számban fordul elő, a lélekzőutak elzárásával a lélekzést megnehezítheti.

Ez az élősködő szívás útján táplálkozik, és úgy látszik, általában a nyálkával vagy lymphával kell beérnie és csak kivételesen vesz föl vért. Mint a legtöbb belső élősködőnek, úgy a féregatka idegrendszerének középponti része is csak nagyon gyengén fejlett: mindössze egy kicsi garatalatti duzzanatból áll.

• A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat.
• Giardia jokes
• Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.

Eltekintve néhány tapintószemölcstől, az érzékszervek hiányzanak. Úgyszintén férgek felmásztak és lélekzőszervük sincsen; ellenben harántcsíkolt izomrostokból álló bőrizomrétegük jól fejlett. Az ivarokat egymástól már nagyságuk is megkülönbözteti; a Linguatula rhinaris nőstényei a 13 cm-nyi hosszúságot is elérik, míg a hímek csak mintegy 2 cm hosszúra nőnek meg; a nőstények ivarnyílása hátul, közvetlenül az alfelnyílás előtt helyeződött el, a hímeké ellenben elül, a száj mögött nyílik.

Szívférgesség - csak egyszerűen

Egyetlen érett nőstényben százezer parányi pete is kifejlődhet, ezek a peték az orr váladékával vagy áthaladva a bélcsatornán, a gazdaállat ürülékével a szabadba jutnak, de csak akkor fejlődnek tovább, ha valamely növényre kerülnek, melyet aztán a juhok, kecskék, nyulak, házinyulak vagy egyéb állatok lelegelnek.

Ezeknek az állatoknak a bélcsatornájában a petékből különös alakok, lárvák kelnek ki, ezek többé-kevésbbé az atkákra emlékeztetnek, amennyiben két pár rövid, karomban végződő férgek felmásztak van.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

A férgek felmásztak kívül a lárváknak elől egy szuronyos fúrókészülékük is van, ennek segítségével vájnak utat maguknak a bélcsatorna férgek felmásztak, míg végre a véráram elragadja őket és a májba, tüdőbe vagy más belső szervbe jutnak.

Ott kötőszöveti tokkal veszik magukat körül, ebben a tokban többször megvedlenek és egy második, régebben a Pentastomum denticulatum névvel jelölt, körülbelül 5 mm hosszúságú lárvává alakulnak át, ez nagyszámú testgyűrűinek mindegyikén töviskoszorút visel, de sem fúrókészüléke, sem lábcsonkjai nincsenek. Az ilyen töviskoszorús lárvák már régóta ismeretesek.

Nemcsak az állatok, de nem ritkán az ember májában is megtalálták őket, férgek felmásztak természetesen bizonyos idő múlva elmeszesednek és elpusztulnak. Másképpen van a dolog a növényevőknél. Ezekben az ilyen lárvák továbbfejlődnek, tokjuk körülbelül 7 hónap múlva nagy erővel fölpattan, minek következtében belső vérzések indulnak meg és azután a mell- vagy a hasüregbe vándorolnak, miáltal további vérzéseket és gyulladásokat okoznak, mely esetleg, ha sok lárva van jelen, az állat halálára is vezethet.

Navigációs menü

Ha az ilyen megfertőzött állatot ebben az időben valamely kutya vagy más ragadozó széttépi és fölfalja, a töviskoszorús lárvák a garaton keresztül a tulajdonképpeni gazdaállat orrüregébe hatolnak, hogy ismételt vedlésük után, három hónap mulva ivarérett féregatkává fejlődjenek. Majd párosodnak és mindinkább nagyobbra nőnek, férgek felmásztak a nőstényeknél 6 hónapig tart, míg teljes nagyságukat elérik. A növényevőket ez az élősködő vagy úgy fertőzi meg, hogy a töviskoszorús lárvák a tulajdon testükből nyomulnak föl orrüregükbe és ott alakulnak tovább, vagy pedig a véletlenül lenyelt idegen lárvák kerülnek az orrukba, hol továbbfejlődnek.

A többi féregatkák fejlődésmenete, amennyire eddig ismerjük, hasonlóképpen megy végbe. Így Afrikában néha majmokat és más különféle emlősöket fertőznek meg a féregatka-lárvák és ezeknek a májában tartózkodnak, ha azután valamely kígyó ilyen megfertőzött állatot elnyel, a csúszómászó tüdejében vagy légcsövében Porocephalus armillatus Wyman nevű hengeres féregatkává fejlődnek ki.

Nem ritkán ennek férgek felmásztak fajnak lárvái is bejutnak az ember testébe; ott tovább is tudnak élni és, miként azt számos a tropikus Afrikában és Férgek felmásztak megfigyelt esetből tudjuk, bizonyos körülmények között igen veszedelmes élősdiekké válhatnak, melyek jelenlétükkel súlyos májbetegségeket okozhatnak.

Rákok Crustacea A folyami rákot mindenki ismeri, és akinek alkalma volt a tengerparton is megfordulnia, az megismerkedhetett még másokkal, mint a homárral, a langusztával, a garnélákkal, a tarisznyarákokkal és még más egyebekkel is. A köznyelv csak ezeket a nagytermetű állatokat nevezi rákoknak, pedig férgek felmásztak ezek sorába még sok más, férgek felmásztak alkat tekintetében erősen eltérő és rendesen sokkal kisebb termetű szervezet is.

A gondosabb megfigyelő egyesekről, amelyekbe a leghamarabb beleütközhetik, mint az úgynevezett vízibolhákról maga is megállapíthatja, hogy azok valójában a trichocephalosis mik ezek a tünetek sorába tartoznak.

Gelei József. A magyar olvasóközönséget ezek a csodálatos alakú és túlnyomórészt a tenger vizében élő férgek a múltban nem igen érdekelhették, mivel az európai édesvizekben található kevés fajból hazánk területéről egyetlen sem volt ismeretes. Gelei azonban ban hazánkban három helyen mutatta ki ezt a rejtett életmódot élő állatot.

De férgek felmásztak még például a mi pinceászkánk is! Látható ebből, hogy a rákok csoportja igazán nem szegény változatos alakokban!

A rákoknak azt a csoportját, melybe az említett nagyobb termetű és általánosan ismert, határozottan ízelttestű alakok tartoznak, Malacostraca néven nevezi, férgek felmásztak magyarul körülbelül annyit jelent, hogy lágyhéjúak. Velük szemben van a rákfélék egy másik nagy csoportja, melyeknek a bőre sokkal puhább, ízeltsége vagy gyűrűzöttsége pedig rendesen sokkal nehezebben ismerhető fel; ezeket férgek felmásztak Entomostraca névvel jelöli a tudomány, ami gyűrűshéjút jelent. Látnivaló, hogy e két név éppen megfordítva illenék rá a rákok két csoportjára!

Ausztriában is növekszik a betegek száma

De megértjük a két név jelentését, ha azok történeti multját nézzük. Mert történetük is van. Ugyanis még Aristoteles jelölte meg a folyami rák rokonságába tartozó rákokat Malacostraca névvel, szemben a keményhéjú csigákkal és kagylókkal, amelyeket viszont Ostracodermata néven nevezett.

A mai tudomány ezeket a neveket kegyeletből mindmáig megtartotta, annak ellenére is, hogy félreértésre adhatnak alkalmat. De így megmagyarázva a következőkben bizonyára nem fognak zavarni bennünket. Az ízeltlábú állatok Arthropoda nagy törzsében, amelybe mint láttuk, a százlábúak, a rovarok és a pókfélék vannak összefoglalva, a rákfélék igen határozottan megszabott helyet foglalnak el.

A többi ízelttestű vagy ízeltlábú állattal megegyeznek abban, hogy testük, törzsük és férgek felmásztak egyaránt ízekből épültek fel, és lényegileg megegyeznek azokkal abban is, ahogyan belső szerveik felépültek és elrendeződtek, de van egy sajátságuk, amely vízi életmódjukkal kapcsolatos. Van sok vízben élő rovar, pók és atka is, s eléggé gyakran vízben élnek legalább egyeseknek a lárvái, azonban ezek lényegileg még ekkor férgek felmásztak szárazföldi állatok, amit az bizonyít, hogy a levegőből lélekzenek légcsöveik segítségével, vagy ha a vízből veszik is fel az oxigént, az e célra szolgáló szerveik sem egyebek módosult légcsöveknél.

Ellenben a rákok valódi vízi állatok, a vízből lélekzenek kopoltyúk segítségével, vagy pedig, ha a kopoltyúik hiányzanak, ami szintén előfordulhat, a lélekzés testük egész felületén keresztül folyik le.

Bolhák, poloskák és férgek Bécsben (nagyfelbontású képekkel)

A lélekzés e módjának természetesen az az alapfeltétele, hogy galandfereg terapia bőr nagyon vékony legyen.

De viszont nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy különösen az ászkák és a tarisznyarákok csoportjából egyesek az évezredek során férgek felmásztak szárazföldön való életmódhoz alkalmazkodtak, azonban még ezekről is megállapítható, hogy vízi ősök utódai, mert lélekzőszerveik legalább részben még ma is kopoltyúhoz hasonlítanak.

• Bolhák, poloskák és férgek Bécsben (nagyfelbontású képekkel) - arkadiaradio.hu
• Vastagbél méregtelenítő étrend
• Férgek petesejtjeinek tünetei
• Élősködő – Wikipédia
• Hogyan kezeljük a gyermekeket férgektől

Másik jellemző bélyege a rákoknak, hogy kifejlett korában majdnem valamennyinek — a kivételeket elsősorban az elcsenevészedett szervezetű élősködő rákok alkotják — 4 párnál több lába van. Ennek alapján meglehetősen könnyen megállapíthatjuk, hogy a kezünkbe került ízeltlábú állat rák-e vagy nem?

Mert mint láttuk, a rovaroknak 3, a pókféléknek pedig 4 pár lábuk van. Bizonyos nehézséget egyrészt csak a soklábú százlábúak okoznak, amelyek közül különösen a Glomeris-féléket férgek felmásztak összetéveszteni egyes rákokkal, másrészt pedig egyes alsóbbrendű rákok, amelyeknek 4 párnál kevesebb lábuk van.

Harmadik, majdnem általános sajátsága a rákoknak az, hogy két pár csápjuk vagy antennájuk van a fejükön, a szájnyílás előtt, míg a többi férgek felmásztak, ha egyáltalában vannak csápjaik, csak egy pár van.