Giemsa festett paraziták

Az elsősorban a testüregeket és a főleg különböző szöveteket fertőző kórokozókat külön ismertetjük, mindkettőn belül elválasztva a rendszertani csoportokat: amoebákat, ostorosokat, csillósokat és spórásokat.

Szövettani vizsgálatok metodikája

Testüregi protozoonok Amoeba Az amoebák a természetben rendkívül elterjedtek, számos gerinctelen és gerinces állat parazitái. Állábakkal pseudopodium mozognak, és bekebelezik táplálékukat. A sejtek nem rendelkeznek organellumokkal. Aszexuális úton, a trophozoiták bináris hasadásával, egyes esetekben több-magvú cystákban képződő trophozoitákkal szaporodnak. Az emberben előforduló amoebák többsége Entamoeba coli, Entamoeba dispar, Entamoeba hartmanni, Entamoeba gingivalis, Entamoeba moshkowski, Endolimax nana commensalis.

Viszonylag kevés de rendkívül fontos emberi parazita található közöttük.

elpusztulnak a reakció paraziták enterobiosis virágzási inkubációs periódus

Kettő, az Entamoeba histolytica és a Dientamoeba fragilis a bélrendszer kórokozói, míg a Naegleria és Acanthamoeba fajok elsősorban szöveti, opportunista patogének. Entamoeba histolytica Az Entamoeba histolytica az amoebás dysenteriakórokozója. A morfológiailag azonos E.

giemsa festett paraziták mit nem lehet enni a férgek kezelésében

Morfológia és biológiai tulajdonságok A protozoonanak vegetatív és cystás alakját különböztetjük meg. A vegetatív trophozoita 3. A sejtmagban a magvacska általában centralisan helyezkedik el, a maghártya mentén kromatinszemcsék találhatók.

bélféreg vermox lo galandféreg

A cysta 3. A cystában gyakran található ún. Entamoeba histolytica székletben. A: jól megfigyelhető a trophozoita erősen acuolizált citoplazmája, B: a két gyakran 4 giemsa festett paraziták tartalmazó cysta Public Health Image Library, CDC, és Giemsa festett paraziták, Jr felvétele 3. Patogenezis A fertőzés forrása az E.

A bekebelezett cysta a duodenumban trophozoitává alakul az excystatio során, majd ezek megtelepszenek a coecumban és a colonban 3. A giemsa festett paraziták a bélhám galaktóztartalmú receptorához kötődve histolyticus enzimjeik segtségével behatolnak a colon hámjába és kiterjedt elhalást hoznak létre. A folyamatban a trophozoiták citotoxinjának tulajdonítanak elsősorban szerepet, mely a bélhámsejtek mellett a leukocytákra is toxikus.

Az elpusztult neutrofil sejtekből kiszabaduló enzimek hozzájárulnak a szövetpusztuláshoz. Az Entamoeba histolytica fertőzési ciklusa. Magyarázatot lásd a szövegben Az esetek nagy részében az amoeba a bélben marad, a fertőzés nem terjed tovább.

Előfordul azonban, hogy a trophozoiták a roncsolt erek útján a szervezet egyéb helyeire is eljuthatnak és ott is kóros elváltozásokat okoznak. Elsődlegesen a giemsa festett paraziták, ritkábban a tüdőben, esetleg az agyban alakulhat ki amoebás tályog. Ezek főleg trópusi amoebás fertőzések során észlelhetők, a mérsékelt égöv alatt giemsa festett paraziták törzsek ilyen kórképet ritkábban okoznak.

giemsa festett paraziták

Klinikai kép Nálunk az amoebiasis szokásos formája a tünetmentes cystaürítés. Az esetek egy része feltehetően a morfológiailag nem elkülöníthető apatogén fajoknak E.

giemsa festett paraziták gyermekek giardiasis kezelésének szakaszai

A szervezet ellenállóképességének csökkenése, táplálkozási zavarok, vagy bakteriális bélfertőzések azonban klinikai tünetekkel járó amoebiasist idézhetnek elő. Krónikus amoebiasis esetén a tünetek enyhék.

Időnként hasmenés, testsúlyvesztés és gyengeség észlelhető.

A fehérvérsejtek vizsgálata után megbecsüljük a vérlemezkék számát és vizsgáljuk azok morfológiáját. Cytokémiai eljárások A vérkenet sejtjeinek cytokemiai vizsgálatával, giemsa festett paraziták különböző sejtvonalak jobban felismerhetők és elkülöníthetők egymástól, mint a May-Grünwald-Giemsa festéssel. Ezek közül a gyakrabban alkalmazottak: Peroxidase: A neutrophil és az eosinophil granulocyták nagy mennyiségben tartalmaznak egy enzimet, a myeloperoxidaset, amely enzim nem mutatható ki a lymphocytákban és a vörösvérsejt előalakokban. A reakció alapja a benzidin hydrogenperoxid által történő oxidációja, ami rézszulfát jelenlétében kékeszöld elszíneződést eredményez újabban - a benzidin feltételezett carcinogen hatása miatt - más anyagokat is használnak.

A mi éghajlati viszonyaink között fertőzöttek döntő többsége ebbe a krónikus hordozó, cysta ürítő csoportban tartozik. Akut amoebás dysenteria 3. A klinikai tünetek akkor jelentkeznek, ha a kórokozó behatol a bélfalba. A tünetek között főleg a görcsökkel járó, tenesmust okozó székletürítés dominál. A nyálkás, gennyes székletben nem ritkán vér, véres foszlányok is találhatók.

Amoebás vérhas. A: számos nyálkahártyalaesio, fekély a vastagbél nyálkahártyáján, B: nagyszámú trophozoita a vastagbél nyálkahártnyájában Public Health Image Library, No. Amoebás tályog.

A leggyakoribb szervi lokalizáció a májtályog, mely májtájéki fájdalommal, testsúlyvesztéssel, lázzal, trichinella életciklusa, megnagyobbodott májjal jár. A jobboldali tályog átfúrhatja a rekeszt és a tüdőben okoz elváltozást.

Ritkán az agyban is kialakulhat giemsa festett paraziták. Különleges formák.

A csontvelő alakos elemeinek vizsgálata

A krónikus amoebiasis egyik szövődménye az amoebás granuloma vagy amoeboma. A recidivák következtében a bélfal körülírtan megvastagodik, és klinikailag a vastagbéltumor tüneteit mutatja. A másik különleges forma a bőramoebiasis, ahol a felszíni fekély lehet áttéti vagy sipoly következménye.

pinworm parazita megelőző tabletták giardia la pisici simptome

Hasmenés esetén a trophozoita sikeres kimutatásának feltétele, hogy a vizsgálat a székletürítést követő 1 órán belül megtörténjék. A módszer nem különösebben érzékeny, és fajlagosságát rontja, hogy az egyéb, apatogén amoebáktól való elkülönítés gyakorlatot igényel, illetve esetenként nem is lehetséges E. Fontos diagnosztikus jel, ha a trophozoitákban vörösvértestek találhatók, tekintve, hogy a bélben élősködő egyéb amoebákra nem jellemző az erythrophagocytosis.

A cysták ürülése intermittáló, így legalább három alkalommal szükséges a székletvizsgálat. Az extraintestinális amoebiasisban szenvedő betegek kb. A vizsgálatot érdemes kiegészíteni cystadúsítással és tenyésztéssel.

Biopszia esetén törekedni kell a tályog bennék helyett a tályog falából származó minta nyerésére, a trophozoitok ott találhatóak. A vizsgálat fajlagosságát jelentősen javíthatják az újabb, a kórokozó fajokra jellemező antigénre specifikus immunfluoreszcens eljárások, míg a molekuláris módszerek PCR emellett az érzékenységet is növelik. Invazív és extraintestinalis amoebiasisban szenvedőknél az indirekt haemagglutinatiós próbával vagy ELISA-val végzett szerológiai vizsgálat rendszerint pozitív, míg a cystaürítő, tünetmentes egyéneknél negatív.

Terápia és megelőzés Giemsa festett paraziták kezelés alapja a metronidazol, vagy tinidazol, amit általában egy, a lumenben ható szerrel pl.

Utóbbi alkalmas a tünetmentes hordozás kezelésére is. Extraintestinális kórképekben az emetin a választandó szer. A megelőzés alapja az általános higiénés rendszabályok betartása. Endémiás területre utazók számára nem javasolt a nyers zöldség és gyümölcs, nem palackozott víz fogyasztása. A cystákat a vizek szokásos klórozása nem pusztítja el, csak a forralás. Járványtan Az E. A fertőzöttségi arány elsősorban a trópuson nagy, ott is olyan területen, ahol a lakosság zsúfoltan él és a közegészségügyi viszonyok alacsony szinten állnak.

Évente —l ember hal meg amoebás vérhasban. Hazánkban az évente bejelentett, laboratóriumilag igazolt esetek száma néhány tucat.

A fertőzés direkt kontaktus útján, a fertőzött víz, zöldségfélék és gyümölcsök közvetítésével terjed. Szexuális átvitel az analis közösülés során, különösen férfiak között fordul elő. A kórokozó szóródásában a cystaürítők játsszák a legnagyobb szerepet.

A kórokozó fennmaradását és fertőzőképességét a cysták ellenállása biztosítja. Entamoeba coli és egyéb intestinalis amoebák Az apatogen, vastagbélben élő amoebak közül gyakorisága okán giemsa festett paraziták E. Ismerete differenciáldiagnosztikai szempontból fontos, mivel könnyen összetéveszthető az E. Natív vagy festett készítményekben található trophozoiták és cysták alapos vizsgálatával állítható fel a helyes diagnózis.

Az orvosi mikrobiológia tankönyve

A cysta jóval nagyobb, mint az E. Entamoeba coli és E. Mae Melvin felvétele Flagellata A Zoomastigophora osztályba tartozó ostorosok Flagellata nevüket jellegzetes mozgásszervükről ostor, flagellum kapták. Ezek száma változó, a fajokra jellemző. A flagellumok a blepharoplastnak nevezett mozgatócentrumból indulnak ki, és szabadon nyúlnak ki a protozoon testéből, vagy unduláló hártya köti őket a testhez.

Egyes fajokban a blepharoplastbólered, és a testen végigvonul az axostyl, a tengelyfonal, amely a sejtet merevítő elemként szolgál. A blepharoplast közelében az ún.

A vérképzés alakos elemeinek morfológiai vizsgálata

Egyes fajoknak két magjuk van. Minden ostoros hosszanti hasadással szaporodik. A bélben található ostorosok közül klinikailag a Giardia lamblia, és a Trichomonas hominis és a neve ellenére ide tartozó Dientamoeba fragilis a jelentősek. A Chilomastix mesnili enterális commenzális protozoon. Az intestinalis ostoros protozoonok nem, vagy csak korlátozott invazivitással giemsa festett paraziták.

Patológiás hatásukat a lokális szöveti irritáció és a következményes gyulladásos reakcióval váltják ki.