Gyurusfergek tapcsatornaja.
A tápcsatorna tagolódása és a feladatok megosztása az ősszájúaknál Az ősszájú állatok előbele a szájnyílással kezdődik, s a középbél kezdetéig tart. Az embrionáliselőbélből stomodeum fejlődik, hámrétege külső csíralemez eredetű. Ha a szintén ektodermális eredetű epidermisz védőréteget pl.
Az előbél feladata a táplálék vagy zsákmány megragadása, felvétele és továbbítása a középbél felé. Munkáját a hámbéléshez fekvő izomzat segíti, amely a testfal izomzatnak pl.
Az előbélben enzimek alapesetben nem termelődnek. Ez alól kivételt akkor látunk, ha az állatnak van nyálmirigye, amely szénhidrát vagy fehérje bontó enzimeket termel.
A középbél az embrionális középbélből mesodeum fejlődő, entodermális eredetű hámmal bélelt szakasz, melynek sejtjei emésztő enzimeket termelnek és tápanyagokat szívnak fel. A puhatestűek Mollusca törzsében és az ízeltlábúak Arthropoda egyes csoportjaiban az embrionális középbélből egy nagy mirigy fejlődik, melynek vezetékrendszere ebből következően a középbélbe torkollik: ez a középbéli mirigy hepatopancreas. Tudományos neve arra utal, hogy funkciója összetett: egyrészt a gerincesek májához hepar hasonlóan anyagokat alakít át, méregtelenít, tápanyagokat raktároz, másrészt a gerinces hasnyálmirigyhez pancreas hasonlóan emésztő enzimeket termel.
Ezen kívül — hatalmas felülete révén — a tápanyagok felszívásában is részt vesz. A középbélhez akkor csatlakozik izomzat, ha az állatnak van másodlagos testürege. Ekkor ugyanis a coeloma zsák embrionális középbélhez fekvő lemeze izomsejteket is létrehoz, s a kialakuló izomzat jelentősen megkönnyíti a béltartalom mozgatását, növelve ezzel a lebontás hatékonyságát l.
Az utóbél a hasznosíthatatlan vagy eltávolításra szánt anyagokból álló bélsár besűrítését vízvisszaszívás és leadását végzi. Gyurusfergek tapcsatornaja embrionális utóbél proctodeumazaz ektodermális eredetű, falában izomzat mindig fejlődik.
Ha ivarvezetékekkel nyílik össze, a két vezetékrendszer gyurusfergek tapcsatornaja kivezető gyurusfergek tapcsatornaja kloakát kerekférges férgek tünetei. A kezdetek — a kétszakaszos tápcsatorna és feladatai Az ősszájú állatok törzsfejlődésének kezdetén álló gyurusfergek tapcsatornaja és laposférgeknek egynyílású, kétszakaszos emésztő rendszere van.
A csalánozók Cnidaria törzsében az embrionális ősbélüreg űrbéllé, más néven gasztrális üreggé fejlődik, amely sokszor a tapogatókba gyurusfergek tapcsatornaja beterjed. A szájnyílás közvetlenül belevezet. Az űrbél hámizomsejtjei a gasztrodermisz rétegét alkotják, amelynek mirigysejtjei emésztő enzimeket termelnek 6.
Az extracellulárisan megkezdett emésztést intracellulárisan fejezik be: a bekebelezhető méretű táplálék szemcséket fagocitózissal felveszik, gyurusfergek tapcsatornaja enzimek segítségével lebontják, majd a kinyert tápanyagok egy részét leadják az epidermisz réteg felé.
A tápanyagok szállítására nincsen szervrendszerük, így az, hogy a táplálékból felszabaduló tápanyagok a test minden részébe eljussanak, az ún. A csalánozók táplálékszerzésében kulcsszerepet játszó csalánsejtekről és működésükről a köztakarónál tettünk említést, hiszen ezek a sejtek az epidermisz rétegéhez tartoznak. Belfereg lelki okai laposférgek Platyhelminthes bélcsatornájának felépítését és tagolódását a szabadon élő örvényférgeknél Gyurusfergek tapcsatornaja tanulmányozhatjuk a leginkább, hiszen az az élősködőknél galandférgek, mételyek változó mértékben csökevényes.
Örvényférgeknél a kétszakaszos tápcsatorna elő- és középbél szakaszokból áll. Szájnyílásuk gyurusfergek tapcsatornaja izmos, kiölthető garat végén található. A garat nyugalmi állapotban a hasoldal hátulsó harmadában, a középsíkban elhelyezkedő garattasakban foglal helyet. Táplálékszerzés közben a gyurusfergek tapcsatornaja a garattasak gyurusfergek tapcsatornaja keresztül kiölthető.
Az örvényférgek tápcsatornájának felépítése annyira jellemző, hogy őket korábban éppen a garat és a bélcsatorna alakja alapján osztályozták 8. A testüreget kitöltő kötőszövetbe parenchyma ágyazódott középbelük ágakra oszlik, béledényrendszerként behálózza a gyurusfergek tapcsatornaja.
Gyűrűsférgek
A bélhámban vannak mirigysejtek, amelyek fehérjebontó enzimeket termelnek az emésztés tehát extracelluláris módon kezdődiks vannak emésztő sejtek, amelyek a félig megemésztett táplálék darabjait kebelezik be az emésztés intracellulárisan fejeződik be.
A fel nem használt tápanyagokat a testüreget kitöltő kötőszöveti sejtek raktározzák. Mivel középbelükhöz nem kapcsolódik izomzat, a béltartalom mozgatását a bőrizomtömlő segíti. A salakanyagok a szájnyíláson át ürülnek. Örvényférgek tápcsatornája az egyenesbelű, a hármasbelű és az ágasbelű örvényférgekben A gazda tápcsatornájában élősködő galandférgek Cestoda osztályában gyurusfergek tapcsatornaja sincs szájnak és emésztőszerveknek.
A közvetett fejlődésű mételyek Trematoda csoportjában az elülső szívókán nyíló előbél veszi fel a táplálékot ez a gazda gyurusfergek tapcsatornaja, szövetnedvei és testfolyadéka. A középbél itt is vakon végződik.
A giardiasis symptoms human a bőrizomtömlőjükön keresztül veszik fel a gazda által előállított tápanyagokat annak bélcsatornájából, mégpedig pinocitózissal. Ezután a tápanyagok diffúzióval a test minden részébe eljutnak. A közvetett fejlődésű mételyek szájnyílását a garat, majd a nyelőcső követi.
A középbél két vakon végződő bélág, amelynek mentén ők is pinocitózissal veszik fel a makromolekulákat. Néhány fajuk emésztőenzimeket juttat a szájon vagy a tapadószerven át a külvilágba, hogy előeméssze cink kenőcs férgek férgek számára gazda testét. A háromszakaszos bélcsatorna megjelenése A fonálférgek Gyurusfergek tapcsatornaja bélcsatornája már háromszakaszos, elő- közép- és utóbél szakaszokkal. Az elő-és utóbél hámja ektodermális, a középbélé entodermális eredetű, itt zajlik a tápanyagok felszívása.
A tápcsatorna legváltozatosabb része gyurusfergek tapcsatornaja szájnyílás körül van, mert a fonálférgeknél az életmódtól függően a táplálékszerzést más-más struktúrák segítik. A talajlakó fajoknál ásásra, táplálék válogatására módosult ajkak jelentek meg 8.
A parazitáknál, pl. A szabadon élő ragadozóknál apró penge vagy tűszerű képződmény, szurony áll a zsákmányejtés szolgálatában. Sok szabadon élő fajnál parányi algák, baktériumok és növényi törmelék felvételére módosul a száj l. Caenorhabditis elegans. Végbélnyílásuk vagy gyurusfergek tapcsatornaja van attól függően, gyurusfergek tapcsatornaja az ivarvezeték hova torkollik. Fonálférgek feji vége a jellemző táplálkozás szerint: talajlakó faj ásásra, táplálék válogatására módosult ajkai Aorsóféreg háromosztatú ajka Bszuronyok Cszabadon élő lebontó faj egyszerű felépítésű feji vége D A gyűrűsférgek Annelida törzsében a tápcsatorna szintén teljes, háromszakaszos bélcsatorna, amely elő- parazita tabletták listája és utóbélből áll.
Felépítése nagyobb csoportonként osztály, alosztály jellegzetességeket mutat. Az előbél az embrionális szájöbölből stomodeum származik, ektodermális eredetű hám béleli, s speciális fehérjéből álló borítása van ezt pontatlanul kutikulának is nevezik.
A soksertéjűeknél Polychaeta a szájüreg mélyén erős állkapcsok lehetnek, amelyeket táplálkozáskor a garat — izomzata segítségével — kiölt. A nyelőcső páros vakzsákjai nyálmirigyeket tartalmaznak.
A nyeregképzőknél Clitellataígy a földigilisztánál a szájnyílás után az izmos garat, majd a vékonyfalú nyelőcső következik, amelynek falában mészmirigyek találhatók.
E mirigyek mészsókat választanak ki a vérből a bél üregébe, ezzel a vér kémhatásának szabályozásában vesznek részt. A következő szakasz a begy: tárolásra szolgáló vékonyfalú tágulat, amelyet a táplálék őrlésére, aprítására szolgáló gyomor követ. A középbél az embrionális középbélből mesodeum alakul ki, entodermális eredetű hám béleli, amely emésztőenzimeket és nyálkát termel, valamint a tápanyagfelszívást végzi.
Az emésztésben itt már az extracelluláris folyamatok kerülnek túlsúlyba. A középbél falát redő növeli enzimtermelés, felszívás! A felszívott tápanyagok a gyurusfergek tapcsatornaja rendszerbe kerülnek.
Az utóbél az embrionális végbélöbölből proctodeum származik, ektodermális gyurusfergek tapcsatornaja hám béleli. Ez a rövid bélszakasz a testvégen pygidiumon nyílik a külvilágba.
A bélcsatornát saját izomzata végig kíséri. Ennek körkörös és hosszanti rétegei is vannak, így a bél perisztaltikus mozgásra képes. A középbél testüreg felöli felszínén azaz izomzatán hashártya peritoneum eredetű, sárgás-zöldes színű sejtek ülnek, amelyek a bélből felszívott különféle anyagok további átalakítását, méregtelenítését, tárolását végezik.
A puhatestűek Mollusca között vannak plankton fogyasztók, növényevők, ragadozók, hulladékevők, s gyurusfergek tapcsatornaja fajaik hatékony paraziták kezelése élősködhetnek is.
Tápcsatornájuk minden gyurusfergek tapcsatornaja három szakaszra különíthető. Emésztőrendszerüket vázlatosan és általánosítva a 8. A szájüreg törzsszinten jellegzetes képződménye a reszelőnyelv radula. Szilárd kötőszöveti váza radula párna kitinfogakkal borított felszínt visel. E fogak alakja, helyzete, elrendeződése rendszertani bélyeg. A táplálékszerzésben még fontos szerepe van a szintén kitinesállkapocsnak, amely a szájüreg boltozatán, a reszelőnyelvvel szemben foglal helyet.
Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei. Elkülönül a háti és a hasi oldal, valamint a feji és a farki vég.
Az állkapcsot a reszelőnyelvhez szorítva megragadható a táplálék, amelyből azután a reszelőnyelv mozgatásával falatnyi darabok reszelhetők le. Az előbél további részei a garat, helminták, mint a tabletták kezelése nyelőcső és a gyomor.
A nyelőcsőhöz gyakran nyálmirigyek csatlakoznak, amelyek váladéka lehet fehérje, szénhidrát bontó enzim- vagy méreg tartalmú polipok.
3.2.2. Gyűrűsférgek törzse
A középbél felületét itt is gyakran redő növeli enzimtermelés, felszívás! Közvetlenül a gyomrot követő szakaszához csatlakozik a kiterjedt középbéli mirigy hepatopancreas.
Sokrétű funkciójáról korábban már szóltunk. Ha váladéka előrefelé bejut a gyomorba, az emésztés már ott megkezdődhet. A tápcsatorna utolsó szakasza az utóbél, amelynek általános szerepe a vízvisszaszívás. Lábasfejűeknél ide nyílik a tintazacskó.
Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették.
Egyes csupaszkopoltyús csigák a táplálékukként szolgáló csalánozók ép, működésre képes csalánsejtjeit képesek a középbéli mirigyben felhalmozni. A puhatestűek tápcsatornájának általános felépítése A : a törzsszintű jellemzők nagybetűvel szerepelnek. A bal oldalon a szájüreg kinagyított képe látható a reszelőnyelvvel és az állkapoccsal Ba bal oldali fotó a reszelőnyelv felülnézeti képe a fogakkal C 8.
Az ízeltlábúak tápcsatornája Az ízeltlábúak Arthropoda tápcsatornája az életmód függvényében nagyon változatos, így itt csak néhány alapelv áttekintésére szorítkozunk. A tápcsatorna a szájnyílással kezdődik, amelyet kétoldalról szájszervek fognak közre.
Az ízelt láb gyurusfergek tapcsatornaja szájszervek kettő vagy három feji szelvényhez tartoznak. A szájnyíláshoz emelik a táplálékot, s annak falatokra szaggatását is elvégzik. Közülük az első pár a legerősebb, ez a rágó mandibulaa második az állkapocs maxilla.
A harmadik a rákoknál egy újabb állkapocs, a soklábúak Myriapoda altörzsében viszont hiányzik. A csáprágósok Chelicerata altörzsében csáprágó chelicera és tapogatóláb pedipalpus alakul ki, mindkettő lehet ollós l.
A hatlábúak Hexapoda altörzsében a harmadik pár szájszerv az alsó ajak labium.
A mai, a törzsfejlődést is figyelembevevő rendszerek a szájszervek elhelyezkedése alapján ahatlábúak Hexpoda altörzsét nem valódi rovarok Parainsecta és valódi rovarok Insecta osztályára tagolják l.
Az előbbi osztályra az a jellemző, hogy a szájszervek a feji szelvények fúziójával létrejött fejtok belsejében helyezkednek, míg az utóbbi csoportban a fejtokhoz gyurusfergek tapcsatornaja kapcsolódnak hozzá 6. A szájszervek a rovaroknál az életmódnak megfelelően nagyon változatosan alakulhatnak: a táplálék állagának és megszerzési módjának megfelelően különböző szájszerv típusok alakultak ki rágó, nyaló, szúró-szívó, szívó.
A szájszervek elhelyezkedése a rendszerezésben fontos szerepet tölt be. Mindhárom szájszerv szelvényében fejlődhetnek nyálmirigyek, de az emésztésben csak az alsó ajak mirigyei vesznek részt. Az állkapocs szelvényében szövő- pl.
A továbbiakban a bélcsatorna felépítésének leírásában figyelmünket a tízlábú rákok 8. Az gyurusfergek tapcsatornaja szakaszai a két állatcsoportban kissé eltérőek: rovarokban garat, nyelőcső és begy, rákokban csak nyelőcső alakul ki.
Az előbél utolsó szakasza gyurusfergek tapcsatornaja állatban a gyomor, amely a táplálék felaprítását végzi. Mivel hámja még ektodermális eredetű, belső felszíne kitinizált kutikulával bélelt.
Rákoknál és rovaroknál is fogakat képez rágógyomoramelyeket a gyomor erőteljes izomzata mozgat. A tízlábú rákok gyomra két részből álló, összetett szerv, amelynek második szakasza a felaprított táplálék részecske méret szerinti válogatását is végzi.
A középbél rákoknál rövidebb, s mirigysejtjei a felszínt bevonó védőréteget termelnek. E szakasz rövidsége annak köszönhető, hogy kezdetéhez középbéli mirigy hepatopancreas csatlakozik, amelynek hatalmas felszínű járatrendszere az enzimtermelésben és a tápanyagok felszívásában is részt vesz, mentesítve e feladatok elvégzése alól a középbél hámját.
A megfelelően finom szemcsés gyomortartalom egyenesen a középbéli mirigy vezetékeibe jut. Rovaroknál a középbél hosszú, kanyarulatos szakasz. Sejtjei emésztőenzimeket termelnek. Kezdeti részéből vakon végződő csövecskék, a vakbelek erednek. Ezek felépítése és működése megegyezik a középbél többi szakaszáéval: funkciójuk elsősorban a felületnagyobbítás.
A középbél hámsejtjei fehérje- zsír- és szénhidrátbontó enzimeket termelnek, valamint felszívják a tápanyagokat. Tízlábú rák tápcsatornája oldalnézet : a felvett táplálék a szájnyíláson át a nyelőcsőbe, majd a gyomorba jut. A gyomor a táplálék aprítását és méret szerinti osztályozását végzi.
A durvaszemcsés táplálék innen egyenesen az utóbélbe kerül.
