Az árpatermesztés kórtani hátteréről – Agrárágazat

Hol található a helminthosporium sativum. A kórokozóról

Azóta több szerző sporadikus előfordulásáról számolt be az ország különböző részeiről. Hazánkban jelentős károkat eddig még nem idézett elő. Az USA, és különösen India egyes részein súlyos betegséget okoz. Tünetek és diagnózis: a betegség a növény valamennyi föld feletti részén előfordul.

A címer ellevelesedik, torzul, duzzadt lesz. A fiatalkori fertőzés következménye a növények lassúbb növekedése, erős fattyúhajtás-képződés, levélcsíkok megjelenése, klorózis, a torzsvirágzat súlyos deformációja. A kórokozó fa alakú, zömök zoosporangiumtartókat fejleszt Ezekből kétcsillangós rajzóspórák Biológia és járványtan: a kórokozó a fertőzött növényi maradványokban oospórákkal telel át, amelyek tavasszal cseppfolyós víz jelenlétében indirekt módon csíráznak zoospórákat termelnek.

Számos pázsitfűfélét fertőz zab, búza, árpa, nád, Setaria, Lolium, Digitaria fajok. Járványtani szempontból meghatározó az időjárás alakulása. Védekezés: a hol található a helminthosporium sativum korábban karanténnek minősült.

Fontos a veszélyeztetett területeken a vízrendezés. Jelentősége: mindenütt előfordul, ahol kukoricát termesztenek.

A szántóföldi növények betegségei | Digitális Tankönyvtár

Jelenleg súlyosabb károkat nem okoz, noha kukoricatábláinkon mindenütt megtalálható. Tünetek és diagnózis: a növény valamennyi föld feletti részén megjelennek a rendkívül változatos alakú és méretű, kezdetben ezüstös, vastag hártyával fedett golyvák, amelyek felszakadva óriási tömegű, fekete üszögspórát termelnek.

Biológia és járványtan: a kórokozó üszögspórákkal teliospórákkal tele a talajba hullott golyvákban és a fertőzött növényi maradványokon, ahol több évig életképesek maradnak. A talaj nagyobb nedvességtartalma esetén az üszögspórák promicéliumot hajtanak. Rajta laterálisan képződnek a primer bazidiospórák, melyeket nagy számban követ a sarjadzással létrejövő szekunder sporidiumok tömege. Ezek a növényre jutva kicsíráznak, a sebzéseken át a dikariotikus micélium fertőzi a növény különböző szerveit levél, torzsa, címer stb.

A fertőzések helyén lokális tünetek jönnek létre. Járványok kialakulása ritka, de pl. Járványtani szempontból még a fogékony szülőpartnerek jelentenek veszélyt. Védekezés: speciális beavatkozásra jelenleg nincs szükség.

Az ellenálló hibridek termesztése ezt a gondot gyakorlatilag megoldotta. A sűrű állomány, a bőséges N-ellátás, a jégverés, a rovarrágás, esetleg regulátorok alkalmazása növeli a fertőzésveszélyt. MOESZ f. Jelentősége: a golyvás üszögéhez hasonló. Minden kukoricatermesztő területen előforduló betegség. Kártétele a rezisztens hibridek termesztésével és a vetőmagcsávázás teljes körű elterjedésével visszaszorult.

Jelentősége: az egyik leggyakoribb árpabetegség. Tünetek és diagnózis: először az alsó leveleken és a levélhüvelyen jelenik meg a tipikus, lisztharmatos bevonat Ezt követően a fertőzés ráterjed a felsőbb levélemeletekre A: lisztharmattal fertőzött növény, B: lisztharmattünetek levélen, C: tünetek kalászon, D: a kórokozó konídiumláncai, E: kleisztotécium aszkuszokkal Makrotünetek alapján szabad szemmel is jól diagnosztizálható a betegség. A lisztharmatos penészbevonaton tömegesen képződő konídiumláncok

Tünetek és diagnózis: a tipikus tünetek a torzsa- és a címervirágzaton jelennek meg. A fertőzött csövek rövidebbek, zömökebbek, duzzadtak. A csuhéjlevelek sokáig borítják az üszögspóratömeget. A fertőzött csőben csak a rostok, edénynyalábok maradnak épen innen származik a rostos üszög elnevezésa cső többi része üszögspórákká alakul át. Fertőződéskor a címervirágzat ellevelesedik helyi hipertrófia.

A fertőzött tövek általában alacsonyabbak, erősebben fattyasodnak, több apró csövet fejlesztenek. Az hol található a helminthosporium sativum tipikus csírafertőző, azaz a csírázó és fiatal kukoricanövényeket a rügyhüvelyen át fertőzi, majd szisztematikusan a fertőző micélium felnő a torzsa- ill. Ritkán a kontaminálódott vetőmag is terjeszti a betegséget.

Helminthosporium sp

Járványok kialakulása ma már nem valószínű. A viszonylag szárazabb talaj, a monokultúra, a rossz agrotechnika elősegíti a fertőzéseket. Védekezés: legeredményesebb védekezés az ellenálló hibridek termesztése, a vetőmagcsávázás pl.

  • Helmint fertőzések immunválasz
  • Epeféreg tünetei gyerekeknel
  • Crop Science | Magyarország - Kórokozók
  • Szerkesztőség A vírusbetegségek megjelenését a szaporítóanyag minősége mellett az átvívő szervezetek kártétele, illetve a terjedést segítő tényezők mechanikai sérülések megléte befolyásolja.
  • Milyen drogokat tud terhes nők férgekkel

Jelentősége: régóta ismert kukoricabetegség, amely még ma is potenciálisan veszélyesnek tekinthető. A világ minden kukoricatermesztő országában előfordul. Tünetek és diagnózis: leggyakrabban a nyár végén jelennek meg a leveleken a kissé megnyúlt, epidermisszel fedett, alig kiemelkedő, rozsdabarna színű uredotelepek, amelyek felszakadnak.

Az árpatermesztés kórtani hátteréről – Agrárágazat

Gyakran a levéllemez mindkét oldalán képződnek telepek. Később ugyanitt alakulnak ki a fekete színű teleutotelepek. Tünetileg egyértelműen azonosítható a betegség. Biológia és járványtan: a kórokozó teljes fejlődésmenetű, heteroecikus gazdacserés gombafaj. Köztesgazdája a madársóska Oxalis spp. A gomba képes uredo alakban áttelelni és fertőzni. A mérsékelten csapadékos és meleg időjárás kedvez a fertőzések kialakulásának.

A gomba optimális körülmények között több uredogenerációt fejleszt. Védekezés: legfontosabb az ellenálló hibridek termesztése, a fertőzött növényi maradványok mély alászántása. Hazánkban nincs szükség fungicides állománykezelésre. Jelentősége: Észak-Amerikában óta rendszeresen károsít. Brazíliából, Indiából és Romániából is jelezték előfordulását. Hazai előfordulása nem bizonyított.

Tünetek és diagnózis: a leveleken elszórtan apró, kerekded, kissé vizenyős, krémsárga-világosbarna foltok jelennek meg, amelyek körül a szövetek megsárgulnak A foltok később összeolvadnak, a levél elpusztul.

  • Nevezze 3 tablettát a férgektől
  • Főként árpán és búzán, ritkán rozson és zabon is károsít.
  • Trichocephalosis fertőző betegségek

A foltok közepén apró, fekete piknídiumok képződnek A piknokonídiumok hialinok, egysejtűek, kissé megnyúltak, két olajcseppel. Biológia és járványtan: a helminthiasis epidemiológiája kórokozó a fertőzött levélmaradványokban pszeudotéciumokkal telel.

A primer fertőzést az aszkospórák okozzák. A vegetációs időben a piknokonídiumok fertőznek.

Az árpatermesztés kórtani hátteréről

A súlyos levélfertőzés következtében növekszik a növények szárkorhadás iránti fogékonysága. A hímsteril T-citoplazmát tartalmazó vonalak és hibridek fogékonyabbak a kórokozó iránt.

A kórokozó fertőzi a szudánifüvet és a Setaria fajokat is. A betegség fellépésének kedvez a hűvös és nedves idő.

Barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana = Helminthosporium sativum)

A piknídiumképződést viszont a fény és magasabb hőmérséklet serkenti. Védekezés: hazai fellépése esetén első teendő a fertőzött gócok felszámolása. A hibrid-előállításban nélkülözhetetlen az ellenálló genetikai anyagok használata. Váratlan, nagymértékű fertőzés esetén az USA-ban fungicides állománykezelést végeznek. A: apró foltok a levélen, B: piknídium piknokonídiumokkal, C: ivaros termőtest kétsejtű aszkospórákkal Sztenokarpellás cső- és szárkorhadás Kórokozó: Stenocarpella maydis BERK.

ET EV. Jelentősége: e karantén kórokozók hazai előfordulásáról nincsenek ismeretink. Észak-Amerikában, Afrikában, Grúziában, de másutt is, az egyik legveszélyesebb kukoricabetegség okozói.

Tünetek és diagnózis: a kórokozók fertőzik a szár alapi részét, a csöveket és a hol található a helminthosporium sativum is A fertőzött kukoricaszemek szürkésbarnák, matt színűek, a csíra felőli részen apró, fekete piknídiumok képzódnak. A fertőzött csövek zsugorodottak, szárazon korhadnak.

A: szár- és száralapi fertőzések tünetei, B: csőkorhadás, C: fertőzött kukoricaszemek, D: piknídium, E: kétsejtű piknokonídiumok A csuhéjlevelek belső oldalán is képződnek piknídiumok. Veszélyes a csírakori és a virágzás utáni 3.

A kórokozókat korábban a Diplodia genuszba sorolták. A piknídiumok szubepidermálisan képződnek Biológia és járványtan: a kórokozók teleomorf alakjai ismeretlenek. A gomba a fertőzött növényi maradványokban telel át, de a fertőzött vetőmag — mint primer fertőzési forrás — is jelentős szerepet játszik. A vegetáció alatti időszakban uralkodó meleg 20 °C körülcsapadékos időjárás több mint mm ; szeles, esős idő kedvez a járvány kialakulásának.

A nagy hektáronkénti tőszám, a jégverés, a rovarkár, a bőséges N-ellátás fokozza a fertőzéseket. Védekezés: a vetőmagtételek szigorú ellenőrzése külső karanténa fertőzött tételek megsemmisítése, a vetőmagcsávázás, az agrotechnikai és genetikai rezisztenciára nemesítés védelem együtt alkalmazása eredményes a kórokozó ellen. Tünetek és diagnózis: a betegség általában a tenyészidő végén lép fel. A kukorica gyökerein és az alsó internódiumok felületén A fertőzött területek szélein és a szövetekben Valószínű, hogy ez gátolja a gomba további terjedését.

A piknídiumok nyaki része jól észrevehetően kiemelkedik a növényi szövetekből. A piknídiumok alapi részén Biológia és járványtan: a kórokozó a fertőzött gyökér és szártőmaradványokban telel át.

A kórokozó melegigényes faj hőoptimuma 28 °C. Különösen nagy gyakoriságú volt a déli és a tiszántúli megyékben.

Kártétel tünetei

Védekezés: egyik lehetséges mód helminthic kezelés fórum yahoo fertőzött gyökér- és szártőmaradványok tökéletes és mély talajba forgatása, valamint a kukorica-monokultúra kerülése az hol található a helminthosporium sativum fertőzött területeken.

A védekezés másik hol található a helminthosporium sativum a hazánkban termesztett kukoricahibridek ellenállóságának megállapítása. Aszályos években a kár jelentős lehet. Tünetek és diagnózis: a tenyészidő közepén, a címerhányástól kezdődően sokkszerű hervadás figyelhető meg.

Ez könnyen összetéveszthető a fuzáriumos eredetű szárkorhadással. Hol található a helminthosporium sativum tünetek alapján a diagnózis csak részben lehetséges. A bélszövetben és a gyökerekben is képződő mikroszkleróciumok mákszem nagyságúak, aprók, fekete színűek. A Macrophomina károsításakor fellépő szürke elváltozás a képződő mikroszkleróciumok tömegétől származik. A gomba természetben ritkán képezi az ivartalan, piknídiumos Macrophomina alakot. A gomba szaporítóképleteinek méretei megtalálhatók a napraforgó-betegségeknél.

Biológia és járványtan: a polifág gombának mintegy gazdanövénye ismert pl. A gomba mikroszkleróciumokkal telel át a fertőzött növényi maradványokban gyökér és szártalaj eredetű betegségnek is tekinthető.

A gomba a gyökereken át közvetlenül fertőzi a kukoricát. A járványok kialakulását döntő mértékben a környezeti feltételek szabják meg. A kórokozó melegigényes faj hőoptimuma 27 °C körüli.