Please help with translation:

Platyhelminthes planaria coelomikus üreg

Lippai Mónika Dr.

Ha a fajnevet egyes számú személynév alapján képezzük ún.

Csikós György Csizmadia Tamás Dr. Csörgő Tibor Dr. Kárpáti Manuéla Kis Viktor Dr.

ÁLLATSZERVEZETTANI GYAKORLATOK - PDF Free Download

Kovács Attila Dr. Lippai Mónika szerzők: Dr. Csikós György, Csizmadia Tamás, Dr. Csörgő Tibor, Dr. Kárpáti Manuéla, Kis Viktor, Dr.

Much more than documents.

Kovács Attila, Dr. Molnár Kinga, Pálfia Zsolt szaklektor: Dr. Bevezető a Jolly Joker fejezet Molnár Kinga Csizmadia Tamás Általános bevezető Testfelépítésük külső jellemzői az első megfigyelések A köztakaró és a mozgás Az emésztőszervek A légzés A keringési rendszer és a testüregek A kiválasztás Az ivarszervrendszer és a szaporodás Az idegrendszer Az érzékszervek Fogalomtár Éticsiga Helix pomatia Pálfia Zsolt Testfelépítésük külső jellemzői A gyakorlatok elnevezése: összehasonlító funkcionális anatómia gyakorlat.

Vegyük sorra mind a négy szót: mit jelentenek? Az anatómia a biológiai tudományok egyike, amelynek neve anatemnien, görög: metszeni, platyhelminthes planaria coelomikus üregnem fejezi ki a tudomány lényegét, csupán az alkalmazott módszert, a tetemek boncolását sectio, latin jelöli.

platyhelminthes planaria coelomikus üreg

A boncolás akkor tájékoztat az élőben jellemző viszonyokról, ha megfontolt, pontos, kidolgozott tematika szerint zajlik: az ilyen munka neve preparálás praeparatio, latin: előállítás, előkészítés. Az anatómiának több ága van. A leíró anatómia az élőlények szervezetének, szerveinek alaktani, morfológiai bemutatásával foglalkozik, adatokat, lexikális ismereteket ad.

Az erre épülő funkcionális anatómia a szerkezetet és az ebből levezethető funkció összefüggéseit vizsgálja.

ÁLLATTAN.pdf

A könyvben típusállatok leírását adjuk, hiszen a gyakorlatok során konkrét állatfajokat boncolunk, és a későbbi és szükségszerű általánosításoknak a konkrét tapasztalatokból és ismeretekből kell kiindulniuk. A példaállatokat szervezeti felépítésük komplexitásának sorrendjében tárgyaljuk és boncoljuk, ami nem feltétlenül tükrözi evolúciós kapcsolataikat.

Az azonos szempontokat követő, tematikus tárgyalás lehetőséget ad arra, hogy összehasonlítsuk az állatok egyes szerveit, megvizsgáljuk, hogy ezek felépítése és működése milyen kapcsolatban van az állat környezetével, élőhelyével.

Választ kaphatunk például arra, hogy miért nincsenek óriás rovarok, hogy a halak hogyan képesek úszni és arra is, hogy a madarak mellső végtagja mennyiben más, mint a miénk, hogy miért képesek repülni és hogyan teszik ezt.

ÁLLATSZERVEZETTANI GYAKORLATOK

A gyakorlatok során a hallgatók egyéni munkájuk eredményeként, szakemberek vezetésével ismerkedhetnek meg a kiválasztott típusállatok szabad szemmel és sztereomikroszkóppal is látható, kiboncolható részeivel. Lehetőséget kapnak arra, hogy az előadásokon vagy a könyvekből szerzett ismereteiket a valóságos viszonyokkal összevessék, és az anatómiai preparálásban, az állatokkal, eszközökkel való bánásban alapfokú jártasságra tegyenek szert.

Közismert, hogy a saját munkával elért eredményekre, a munka során szerzett tapasztalatokra mindenki jobban visszaemlékszik, mint a csak hallott vagy olvasott adatokra.

Ez azzal áll összefüggésben, hogy a megismerés folyamatában és a jelenségek értelmezésében, azaz a tanulásban a személyes tapasztalat megszerzése elengedhetetlen.

Egy megfigyelések sorozatára alkalmat adó boncolásból azonban csak akkor tanulhatunk, ha a várható viszonyokról előzetesen tájékozódunk, azaz a gyakorlatra felkészülünk, majd azok után ismét platyhelminthes planaria coelomikus üreg a tanultakat és a látottakat. Könyvünkkel, valamint a gyakorlatokkal ehhez a munkához kívánunk segítséget nyújtani.

Bevezető a Jolly Joker fejezet Ez a fejezet bevezető, azokat a legfontosabb ismereteket foglalja összen röviden, amelyekre lehet támaszkodni a boncolásokat megelőző felkészülés során.

Ennek megfelelően az egyes példaállatokat bemutató gerinctelen fejezetek elején pontokba szedve visszautalunk az itt szereplő, adott állatra vonatkozó azon állításokra, amelyek a testszerveződésüket alapvetően meghatározzák. Ennek a fejezetnek az anyaga tehát rendszeresen előkerül és olyan kiindulópontnak szánjuk, ami bármikor elővehető, ha segítségre van szükség bízunk benne, hogy a példaállatokban tapasztalható viszonyok jobb megértését fogja szolgálni.

Mik is azok az állatok? Az egysejtűek körében minden életműködést egyetlen sejt végez. A többsejtűség kialakulásával az együtt maradó sejtek között megjelentek az alaki és funkcionális különbségek, differenciák differenciáció : az életműködések ellátására a testi sejtek, a szülőihez képest genetikai változatosságot hordozó következő generáció létrehozására pedig az ivarsejtek specializálódtak megjelent az ivaros szaporodás.

A környezettől elhatárolódó teleppé szerveződött sejtek az általuk létrehozott extracelluláris állományba ECM ágyazódtak ez fizikailag összetartotta a sejtcsoportotés sejt-sejt kontaktusok sejtadhézió segítségével, valamint az ECM-en keresztül küldött jelátviteli szignál- molekulákkal platyhelminthes planaria coelomikus üreg kapcsolatot tartottak fenn egymással: kommunikáció révén összehangolták működésüket.

Ez lehetővé tette azt, hogy egy-egy sejtcsoport csak egy meghatározott feladatkört lásson el specializálódás : létrejöttek a szövetek. A szövet 1 azonos csíralemez eredetű, 2 meghatározott feladatok ellátására szerveződött, 3 többé-kevésbé azonos alakú, 4 egymással állandósult sejtkapcsolatok révén közvetlen vagy ECM-en keresztüli közvetett kapcsolatban álló, 5 differenciálódott sejtek együttese.

Az állatok ma ismert csoportja Metazoa egyetlen közös őstől származik monofiletikus. Az ősi forma Urmetazoa evolúcióját alapvetően meghatározó tulajdonság, hogy szaporodása során a testi sejtektől funkcionálisan és genetikailag is elkülönülő, számfelező osztódással meiosis kialakuló ivarsejteket képez.

Mivel az ivarsejt-fázis a testi sejtek alkotta generációk közé ékelődik, az utódok teljes szerkezeti komplexitása mindig egyetlen sejtből alakul ki. Ez az egyetlen sejt, a két ivarsejt egyesülésével megtermékenyítés, fertilisatio létrejövő zigóta szabályozott számtartó osztódások mitosisok sorozatán megy keresztül: az osztódó sejtek kapcsolatokat létesítenek egymással sejtadhéziósejten kívüli állományt ECM hoznak létre és az egész halmazra kiterjedő kommunikációt folytatnak.

A sejthalmaz különböző pontjain termelt szignálmolekulák az alaki fejlődést szabályozó, ún. Ez az egyik alapja annak a programozásnak, ami lehetővé teszi azt, hipodermikus férgek az egyes sejtek által létrehozott immár programozott sejtvonalak az állat eltérő testrészeit alakítsák ki: létrejön a fajra jellemző testi felépítés, az adott egyed fenotípusa. Az állatok esetében e fenotípus felépítése morfológiája és mérete sejtjeinek száma meghatározott, az állatokat, mint korlátozott növekedésű szervezeteket definiáljuk ellentétben például a növények, gombák vagy algák által képviselt sok egységből álló moduláriskorlátlan növekedésű formákkal.

A sajátos felépítésű epithelialis sejt megjelenése mind az egyedfejlődésben, mind a törzsfejlődésben alapvető jelentőségű. Az általa alkotott hámszövet alkalmas 1 terek az egész szervezet vagy annak platyhelminthes planaria coelomikus üreg egy belső egysége, kompartimentuma környezettől való elhatárolására, és egyben 2 a környezettel való kapcsolattartás kialakítására is pl.

Mindkét feladatkört az teszi lehetővé, hogy sejtjei: 1 polarizáltak specializálódott összetételű felszínnel fordulnak a külvilág, egymás és a szervezet felé2 szorosan kapcsolódnak egymáshoz lásd: sejtkapcsoló struktúrák és 3 alapi felszínükkel ún. Ugyan az alaplemez része az alaphártyának, tehát nem ugyanazt jelenti a két elnevezés, ennek ellenére sok makroszkópos leírásban egymás szinonimájaként használják a két fogalmat.

A hámszövetnek sejtközötti állománya gyakorlatilag nincsen. A mesenchymalis állomány laza szerkezetű kötőszövet, amelynek polarizálatlan sejtjei még differenciálatlanok, egymáshoz és a jelentős mennyiségű sejtközötti állomány ECM komponenseihez csak lazán kapcsolónak.

A valódi szövetes állatokban az említetteken kívül megjelenik még az idegszövet és az izomszövet is. E négy alapszövet építőelemként szolgál a szervek pl. Ha a szervegyüttes az egész szervezetre szétterjed, akkor szervrendszerről systema beszélünk pl. Ha igen eltérő felépítésű, de egymáshoz funkcionálisan kapcsolódó szervek képeznek nagyobb működési egységeket, akkor ennek készülék apparatus a neve pl.

A testszerveződés kialakulásának egyedfejlődéstani alapjai A barázdálódás A többsejtű, valódi szövetes állatok kialakulása során fosszilis maradványok nem képződtek, de ezen események közös folyamatainak alapvető mozzanatait az egyedfejlődés többé-kevésbé megőrizte lásd: Müller-Haeckel biogenetikai alaptörvényígy azok elvileg rekonstruálhatók.

Ahogy korábban említettük, az állatok ivarsejteket képeznek, platyhelminthes planaria coelomikus üreg a megtermékenyített petesejt, zigóta osztódásával barázdálódás, segregatio kezdődik. Ennek során a keletkező utódsejtek blastomerák felosztják egymás között a hajdani petesejt citoplazma-terét, azaz minél a féregtabletta neve lesznek, méretük annál kisebb: kialakul a szedercsíra morula.

A legegyszerűbben áttekinthető esetben a folyamat a teljes embriót érinti, azaz minden sejt osztódik, így valóban egy szederhez hasonló sejtegyüttes keletkezik. Ha felülről ránézünk arra a szedercsíra állapotú embrióra, amelyben az osztódási síkok egymásra merőlegesen váltogatják egymást máshogy 3 9 fogalmazva: az utódsejtek vagy pontosan egymás mellé, vagy egymás alá kerülnekazt látjuk, hogy a blastomerák egy kiszemelt főtengelyhez képest sugárirányban helyezkednek el.

Ez jellemző a sugárirányú, radiális barázdálódásra. Ha ugyanilyen nézetből úgy látjuk, hogy a keletkező testvér-blastomérák nem pontosan egymás alá kerülnek, hanem spirálvonal mentén sorakoznak helyzetük a főtengellyel párhuzamos vonal által kijelölt pozíciótól kissé eltérakkor spirális barázdálódásról beszélünk 1. A két fő barázdálódási típus. A zigóta osztódásaival többsejtű szedercsíra alakul ki, melynek sejtjei a radiális barázdálódás esetén egymás alá kerülnek, míg a spirális barázdálódáskor a függőleges tengelytől kissé eltolódott pozícióba.

Utóbbi oda vezet, hogy az egyre nagyobb számú sejtek spirálvonal mentén szerveződnek. Az általánosított embrionális fejlődés korai lépései a hólyagcsíra állapotig. A haploid petesejt a megtermékenyítés tabletták gyermekek giardiasisához diploid zigótává alakul tartalmazza mindkét ivarsejt pronucleusátami barázdálódni kezd.

A tömör szedercsíra morula belsejében üreg blastocoel nyílik, felszíni sejtjei hámjellegűvé válnak, azaz polarizálódnak, alaphártyát termelnek és sejtkapcsolatokat alakítanak ki.

A polarizált hám működése eredményeként meginduló szabályozott folyadékbeáramlás megnöveli a blastocoelt az embrió mérete megnő. Az ábrasor a sejtmagokat és összetételüket csak a 2-sejtes állapotig mutatja; on: oldalnézet.

platyhelminthes planaria coelomikus üreg

Egy általánosított, leegyszerűsített fejlődésmenetet követve a barázdálódás korai időszakában a felszíni sejtek polarizálttá válnak csúcsi platyhelminthes planaria coelomikus üreg alakítanak ki a külvilág felé, alaphártyát hoznak létre a sejtcsoport belseje felé. Ez azt jelzi, hogy a fejlődő szervezet igen korán elhatárolja már magát attól a környezettől, amivel ettől kezdve csak szabályozott transzportfolyamatok révén áll kapcsolatban.

A sejtek között üreg jelenik meg, amely anyagbeáramlás iontranszport és az azt követő folyadék-beáramlás következtében megnő, növelve az embrió méretét is. Kialakul a hólyagcsíra blastulaamelynek ürege az ún.

Szivacsok (Porifera): 3típus: Szap.: Csalánozók (Cnidaria): Szap.: V Bordásmedúzák (Ctenophora):

A blascoelt a blastomerák rétege pontosabban ennek alaphártyája határolja. Fontos platyhelminthes planaria coelomikus üreg abban van, hogy helyet biztosít a későbbiekben az embrió belsejébe vándorló sejtek számára 1. A csíralemezek A bélcsíra gastrula stádium elején a blastocoelt határoló, továbbra is osztódó sejtek egy része intenzív vándorlást követően az embrió belsejébe fordul, a blastocoelbe tűrve a blastomerák rétegének egy területét.

A folyamat neve bélcsíraképződés, gasztruláció gastrulatio. Ezzel kialakul platyhelminthes planaria coelomikus üreg külvilággal közlekedő üreg, az platyhelminthes planaria coelomikus üreg archenteron ; azok a sejtek, amik az embrió belsejébe kerülve ennek terét határolják, a belső csíralemez endoderma vagy entoderma sejtjeivé differenciálódnak, míg a folyamat végén a felszínt alkotó itt maradt sejtek együttese a külső csíralemezt ectoderma hozza létre.

E két csíralemez egymással folytonos réteget képez; a találkozási vonalukban fekvő, az ősbélüreget a külvilággal összekötő nyílás az ősbélüreg nyílása, az ősszájnyílás blastoporus vagy gastroporus; 1.

platyhelminthes planaria coelomikus üreg

Az őssszájnyílás területén olyan anyagok termelődnek, amelyek az embrió alakjának fejlődését morfogenezisét koncentrációjuk függvényében szabályozzák tehát morfogének : hatásukra az ősszájnyílás területén áthaladó sejtek alakja megváltozik, ezért a sejtréteg a mélybe fordul.

A csíralemez elnevezés onnan ered, hogy az azokat alkotó sejtek hámszerű ugyan nem a kifejlett hámra jellemző, de ahhoz hasonló sejtkapcsolatokat és alaphártyát mutató réteget képeznek lásd: -lemez utótagés szervtelepeket hoznak létre lásd: csíra- előtag. Ilyen szervtelep az idegrendszer telepe, amely az embrió felszínén lévő, azaz ectodermalis rétegben nem az ősszájnyílás területén!

E folyamat a valódi szövetes állatok platyhelminthes planaria coelomikus üreg nagy csoportjában, az ős- és újszájú állatokban lásd később! Ennek következménye az, hogy az ősszájú állatokat a hasi oldalukra, az újszájúakat a háti oldalukra fektetve boncoljuk annak érdekében, hogy a központi idegrendszerük épségét megőrizzük és vizsgálhassuk.

Az entoderma által létrehozott szervtelep a tápcsatorna emésztéssel és felszívással foglalkozó szakasza lásd: később! Bélcsíraképződés a diploblasticus állatoknál.

A gasztruláció bélcsíraképződés kezdetén a blastula hólyagcsíra felszíne egy ponton betűrődik, kialakul a gastrula bélcsíra.

Betekintés: Varga Zoltán - Állatrendszertan

Ennek belsejében az ősszájnyíláson keresztül a környezettel kapcsolatban lévő ősbélüreg van. Az ősbélüreget bélelő sejtek az entodermát belső csíralemezta felszínen maradók az ectodermát külső csíralemezt hozzák létre.

Az ősszájnyílás pontos helye e két csíralemez találkozásánál van.

A hm ivarkszlk ivarmirigye a here testis. A n i ivarkszlk ivarmirigye a petefszek ovarium. Az ivartermkeknek a testb l val tvozsa trtnhet: - a testfal prusainak kzvettsvel lndzsahal, krszjak- a gondokhoz kapcsold vezetkkel csontoshalak- az ivarmirigyekkel folytonos kapcsolatban nem lv vezetkekkel.

A blastocoelt, ami az elsődleges testüregnek felel meg lásd: I. Azok az állatok, amelyek minden szövete és szerve a fenti két csíralemezből fejlődik, az ún. Az állatok platyhelminthes planaria coelomikus üreg többsége triploblasticus, azaz fejlődése során megjelenik a harmadik, középső csíralemez mesoderma is.

A csíralemezek számának növekedésével a testszerveződés komplexitása nő. Ezen állatcsoport embrióiban az ősszájnyílás területén olyan morfogének is termelődnek, amelyek az ide kerülő sejtek és utódaik sorsát kétféle irányba terelik: azokat vagy az ento- vagy a mesoderma kialakítására programozzák. A leendő mesodermalis sejtek alakja eltérővé válik a később belső csíralemezt létrehozó sejtekétől, ezután kiválnak az entodermalis sejtekkel közösen alkotott sejtrétegből, és bekerülnek a blastocoelbe az entodermalis sejtek a belső hámrétegben maradnak; 1.

Bélcsíraképződés gasztruláció, gastrulatio a triploblasticus állatoknál. A gasztruláció kezdetén a blastula hólyagcsíra felszíne egy ponton betűrődik, kialakul a gastrula bélcsíra. Platyhelminthes planaria coelomikus üreg gastroporus területén olyan sejtek is kialakulnak, amelyek kiválnak a belső sejtrétegből és a blastocoelbe belfereg elkaphato vándorolni: ezek a mesodermát középső csíralemezt hozzák majd létre.

A belső rétegben maradó sejtek az entodermát belső csíralemezta felszínen maradók az ectodermát külső csíralemezt alakítják ki. A mesodermalis sejtek sorsa, testüregtípusok Az ősszájnyílás mentén programozódó, leendő mesodermát alkotó sejtek vándorlásra képes, mesenchymalis sejtekké alakulnak epithelio-mesenchymalis átalakulás; enchyme, görög: beletölteni : képessé válnak arra, hogy az alaphártya bontásával elhagyják a saját sejtrétegüket, az alá, a blastocoelbe süllyedjenek, és ott laza szerkezetű kötőszöveti állományt hozzanak létre.

Ez a platyhelminthes planaria coelomikus üreg embrionális kötőszövet, melynek sejtjei még őssejtek: differenciálatlanok és intenzíven osztódva olyan utódsejteket hoznak létre, amelyek többféle szövettípust szervet alakítanak ki. További sorsuk alapvetően négyféleképpen alakulhat. A mesenchymalis állományból kétféle szövettípus differenciálódik. Az ectoderma rétegéhez fekvő területből izom- és kötőszövet alakul ki. Mindkettő alapvetően rétegekbe rendeződik, és a felhámmal összenőve kialakítja a bőrizomtömlőt, azaz az epidermis és az alatta lévő kötőszöveti és izomrétegek 6 12 együttesét.

Snail Battles for Survival Against Flatworm - Nat Geo Wild

Ennek kötegeket alkotó komponenseit a hát-hasi oldalt összekötő izomkötegek adják. Az entoderma mellett is kialakul hat egy nagyon vékony izomréteg, aminek következtében a kialakuló platyhelminthes planaria coelomikus üreg csíralemez köré szerveződő középbél rendelkezik rendelkezhet majd platyhelminthes planaria coelomikus üreg izomréteggel lásd később! A mesenchyma belsőbb állománya sejtekben dús, differenciált különböző alakú és meghatározott funkciójú sejttípusokat tartalmazó kötőszövetté, ún.

A parenchyma sejtközötti állománya diffúziós tér, számos anyag közvetítésében részt vevő, a testfalnak is támasztékot adó folyadéktér. Az ectoderma hasi oldalán kialakul az idegrendszer telepe, amely a mesenchyma állományba süllyed a felszínen maradó sejtréteg a felhámot hozza létre 1.