Féregjarat csillagaszat
Ablak a kozmoszra Az oroszok mindig is le voltak maradva az Egyesült Államokhoz képest az űrteleszkópokkal történő csillagászati megfigyelések terén, ám ennek elsősorban pénzügyi okai voltak: a Szovjetunió felbomlásával a részben elkészült űrtávcsövek fejlesztése gyakorlatilag leállt.
Néhány éve azonban féregjarat csillagaszat a programok felélesztését. Nemrég új űrtávcső tervezését fogadták el, melynek fejlesztése hamarosan megkezdődhet.
A Millimetron teleszkóp a fekete lyukakat és a féregjáratokat féregjarat csillagaszat vizsgálná. A világegyetemben található galaxisok közepén sok millió naptömegű fekete lyuk rejtőzik, s a nagy tömegű csillagok halálakor is hasonló, bár jóval kisebb tömegű objektumok keletkeznek.
A vizsgálat újabb érv a sötét anyag megismerésének fontossága mellett. A féregjárat vagy féreglyuk vékony cső- vagy alagútszerű képződmény, amely az univerzum két távoli területét kötheti össze. Az egyirányú féreglyukak lehetőségét Albert Einstein ben bizonyította be Nathan Rosen amerikai-izraeli fizikussal.
Ezek létezése az általános relativitáselméletből következik, s néhány évtizeddel féregjarat csillagaszat első megfigyelésük óta létük teljes bizonyosságot nyert. Valójában csak hatásukat észleljük, pl. A tömeggel rendelkező test a téridő szerkezetére úgy hat, mint pl.
Féregjárat – Wikipédia
A fekete lyuk nemcsak begörbítené, hanem végtelen férgek kezelése felnőttkorban keletkezne. Ami egyszer belejut — legyen az akár a fény —, többé sosem hagyja el.
- Hiszen semmi sem jön ki belőle a klasszikus Swarzchild féle modell szerint.
- Hogyan nyilvánul meg a giardiasis gyermekeknél?
- Masszív féreglyuk lehet a Tejútrendszerben
- Alapok[ szerkesztés ] Albert Einstein és Nathan Rosen már ben bebizonyították az egyirányú féreglyukak, a téridő hídjainak lehetőségét.
- Ну и что это доказывает.
Alekszandr Satszkij Lebegyev Fizikai Intézet orosz kutató as tanulmányában azt vizsgálta, milyen detektálható hatása lehet a féregjáratnak környezetére. Abból indult ki, hogy a féregjáraton áthaladhat az anyag és az elektromágneses sugárzás pl. Számításai szerint a féregjáraton kijutó fény a féregjárat szélein lenne a legintenzívebb, egyfajta fényes gyűrűt látnánk az égen, míg annak közepén a féregjárat másik féregjarat csillagaszat látható csillagok tűnnének fel.
Féregjárat
A szakember úgy gondolja, eddig azért nem figyeltek meg féregjáratot, mert távcsöveink felbontóképessége nem elég nagy féregjarat csillagaszat, hogy észrevehessük ezeket az objektumokat.
A féregjáraton persze legjobb lenne átmenni. Egy géppel létrehozunk egy kaput, belépünk rajta, s megérkezünk ezzel mondjuk az Féregjarat csillagaszat galaxisba — ahogyan azt a filmekben is látjuk. Egy probléma azért mégis felmerül. A féregjáratban történő utazáskor sebességünk a fénysebességet közelíti. S bármilyen rövid ideig is tesszük ezt, a relativitáselméletnek megfelelően, közben a nagy sebesség miatt az idő múlása megváltozik.
Tudományos szimulációnak már jó az Interstellar molnarlaszlo csillagászat A fekete lyukak és féregjáratok szakértőjeként évek óta foglalkozott egy olyan film ötletével, amely ezeknek a rejtélyes égitesteknek a tulajdonságait használná fel. A lehetőségek tárháza igen széles: a féregjáratok hipotetikus átjárók a téridő távoli pontjai között, a fekete lyukak pedig mindenféle szédítő tulajdonsággal féregjarat csillagaszat, idődilatációtól eseményhorizontig. Társa is volt ebben a munkában, a filmproducer Lynda Obst személyében. Kicsi a világ: Thorne és Obst évtizedekkel korábban egy Carl Sagan által összehozott vakrandin találkoztak először.
Amíg a Föld—Androméda utat féregjáraton lerövidítve oda-vissza megtesszük, s számunkra ezalatt eltelik két-három óra, addig, amikor megérkezünk a Földre, féregjarat csillagaszat egy évszázad múlik el. Milliónyi kérdés van tehát, válasz pedig annál kevesebb.
Navigációs menü
Az oroszok azonban meg kívánják válaszolni legalább egy részét ezen kérdéseknek. A kutatók célja az első féregjáratok észlelése: a Satszkij által leírt gyűrűszerű jelenséget, illetve a fekete lyukakhoz közeli tér fizikáját vizsgálnák egy új űrtávcsővel.
Az évtized végén indítandó Millimetron vagy Szpektr-M nevű űrtávcső a Föld—Nap rendszer 2-es számú ún. Lagrange-pontja körül keringene.
Mindez megmagyarázna egy, az elméleti fizikusokra nehezedő paradoxont. Létezik egy vitás féregjarat csillagaszat, mely azt boncolgatja, mi történne velünk, ha beleesnénk egy fekete lyukba. Két verzióról beszélhetünk, vagy elégünk, vagy egyszerűen szétszakít a hatalmas gravitáció. A veszély természetének megállapítása nem nevezhető az emberiség legnagyobb problémájának, az elméleti fizikusok számára azonban egy ellentmondást fed fel a kvantum mechanika és az általános relativitás között, a rejtvény megfejtése pedig elvezethet a gravitáció rég áhított kvantumelméletéhez.
Ezek olyan pontok, melyek körül égi mechanikai okokból pályára lehet állni, noha tömeg nincs a pontokban. Az űrtávcső fejlesztésébe az Európai Űrügynökséget is bevonnák. A távcső tükörátmérője kinyitható parabolaantennája 12 méter lenne, s a spektrum rádió- illetve távoli infravörös tartományában vizsgálódna a valaha épített legnagyobb űrcsillagászati teleszkópként.
A tervek szerint rádiótartományban földi távcsövekkel végezne közös észlelést, ami már lehetővé tenné az extrém képfelbontást. Ilyen összekapcsolt észlelések során egy akár másfél millió km átmérőjű rádióteleszkóp felbontóképességét is el lehet érni.
Ez már lehetővé teheti a féregjáratok felfedezését.
