Paraziták és gazdaszervezetek az édesvízi élővilágban. Baktériumok
Tartalom
A baktériumok és a kékbaktériumok Eszköztár: Baktériumok A baktériumokegysejtű szervezetek. Rendszerezésükben a sejt alakja és felépítése, valamint az anyagcsere a legfontosabb szempontok. Alakjuk gömb, pálcika vagy csavart lehet. A baktériumsejtek belsejét a sejtplazma tölti ki, ebben található a maganyag is.
A sejtplazmát a sejthártya határolja el a külvilágtól. A sejthártya szabályozza a sejtekanyagfelvételét és anyagleadását. A szilárdabb sejtfal kívülről borítja a sejthártyát, szerepe a védelem. Egyes baktériumokban a sejtfalon kívül egy nyálkás burok, úgynevezett tok is körülveszi a sejtet, ami fokozottabb védelmet nyújt. A tok elsősorban a kórokozó baktériumokra jellemző.
Ezek a baktériumok sokszor éppen azért idéznek elő betegséget, mert tokjuk megvédi őket a gazdaszervezet védekező rendszerétől, és így elszaporodhatnak. Tok veszi körül például a tüdőgyulladást okozó baktériumsejtjeit is. A baktériumsejteknekmozgás szervecskéjük, csillójuk vagy ostoruk is lehet.
A baktériumok kedvező körülmények között rendkívül gyorsan, egyszerű kettéosztódással szaporodnak. Sejtjeikkedvezőtlen életfeltételek esetén vastag burkot növesztenek, anyagcseréjük erősen lecsökken.
Ilyen állapotban hosszú ideig, akár több évig is megőrizhetik életképességüket. A baktériumok többsége heterotróf anyagcseréjű.
A GAZDA PARAZITA KAPCSOLAT
Közöttük is nagyon sok a lebontó szaprofiton szervezet. Ilyenek az anyagok körforgásában fontos korhadékbontó talajbaktériumok vagy a tej savanyodását okozó tejsavbaktériumok. Heterotrófok az élő szervezetekben megtelepedő, azok anyagaival táplálkozó élősködő parazita fajok is.
Ezek a legismertebbek, hiszen sok növényi, állati és emberi kórokozó tartozik közéjük. A heterotrófok harmadik csoportját az együttélő szimbionta fajok alkotják.
Ilyenek a nitrogéngyűjtő baktériumok, amelyek pillangósvirágú növényekkel bab, borsó, lucerna élnek szimbiózisban, és felhasználhatóvá teszik a légköri nitrogént a társnövény számára. Paraziták és gazdaszervezetek az édesvízi élővilágban közönséges bélbaktérium az ember vastagbelében él, és létfontosságú vitaminokat termel, amelyek felszívódnak a keringési rendszerbe.
A két említett baktérium a társszervezetszerves anyagaiból nyer energiát életműködéseihez. Az együttélés tehát kölcsönösen előnyös kapcsolata az élőlényeknek. A baktériumok között vannak autotrófok is.
A fotoszintetizálók a napfény energiáját hasznosítják a szerves anyagok előállításához. Érdekes, hogy ezek a szervezetek — a növényekkel és a kékbaktériumokkal ellentétben — fotoszintézisük során nem termelnek oxigént.
Látták: Átírás 1 7. Az állatokban élõsködõ vírusok, baktériumok, gombák és állatok fõbb csoportjainak áttekintése a parazitizmus formagazdagságába nyújt rövid bepillantást.
A baktériumok a Föld legelterjedtebb élőlényei. Nincs a bioszférának olyan helye, ahol ne fordulnának elő.
Üdvözlünk a Fisch.hu-n!
Ennek magyarázata nagy alkalmazkodóképességükben rejlik. Számos baktériumfajszélsőségesen tág tűrésű. A talajlakó, lebontó baktériumok kiemelkedő jelentőségűek az anyagok körforgásában. Csavart alakú baktériumsejtek Kékbaktériumok A kékbaktériumokautotróf, fotoszintetizálószervezetek, nevüket kékeszöld színanyagaikról kapták.
Kékbaktériumok
Sejtjeikben nincsenek színtestek, a fényenergiát megkötő színanyagok a sejthártyához kötődnek. Fotoszintézisük során az eukarióta növényekhez hasonlóan oxigént is termelnek.
Vannak köztük egysejtű és többsejtű szervezetek is. Az utóbbiak sejtjei alkothatnak sejttársulást vagy sejtfonalat.
- Férgek kezelése 9 hónapos gyermeknél
- Vannak előírások, melyeket célszerű és hasznos betartani ahhoz, hogy az akváriumi halak megfelelően, egészségesen fejlődjenek és éljenek a medencében.
- И вот пища, приготовленная шеф-поваром сто миллионов лет назад, вновь становилась реальностью, дабы усладить вкус или просто насытить аппетит.
A sejttársulásban a hasonló alakú és működésű sejteketkocsonyás burok tartja össze. A sejtfonalas szerveződésű fajokban a csúcssejt meosztódásával nő a fonal mérete.
Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
A kékbaktériumok főleg édesvízi szervezetek, de gyakoriak a talaj felszínén is. Mint termelő szervezetek, fontos táplálékai a vizekplanktonjában élő kisebb élőlényeknek.
A túlságosan sok ásványi anyagot tartalmazó vizekben — más egyszerű vízi szervezetekkel együtt — annyira elszaporodhatnak, hogy a víz elszíneződését, az ún. Az ásványi anyagok a túlzott műtrágyázás, a tisztítatlan vagy nem megfelelően tisztított szennyvizek révén halmozódhatnak fel az élővizekben.
A kékbaktériumok számának növekedése a víz minőségének romlását jelzi. A kékbaktériumok első képviselői a földtörténeti ősidőben, mintegy 3 milliárd évvel ezelőtt jelenhettek meg, és 2 milliárd éve már nagy faj- és egyedszámban népesítették be az ősóceánt.
A földi élet evolúciójában kiemelkedő szerepük volt, mivel megkezdték a légköroxigéntartalmának kialakítását.